Régen készítettem új szappant, mivel kissé "elkeveredtem" a krémek világában, "hihetetlen, de igaz" tapasztalatokat szerezvén! Ám most igyekszem bepótolni a "lemaradásomat"!
Ezúttal a "luxus" szappanomat készítettem újra, kissé megváltoztatva a külcsínjét, és kicsit az összetevőit..., ami abból áll, hogy kecsketejet és mangóvajat adtam a kókusz zsír, oliva, pálma és babassu olaj mellé. Az illata nem annyira intenziv, mint az előzőnél, a vanília parfüm olajat kevertem a kámforfa illóolajával, ami nem kámfor illatú, hanem inkább fás illatra emlékeztet engem. A korábbiakból tanulva, a szappanom a vanília miatt fokozatosan egyre sötétebbé vált, ezért itt megosztottam a masszát, nagyobbik részét illatositottam, várva, hogy majd ez sötétedjen be...szóval kiváncsi vagyok az érési folyamat végére, hogy hogy fog kinézni. Ezért itt bemutatom a folyamatot az elejétől a végéig, fotókkal illusztrálva:
Az első képen, közvetlenül öntés után, még a szappanládában.
A második kép másnap, felvágás után készült, jól látszik a középső, illatosított sáv, ami az érés folyamán sötétedni fog. A harmadik kép kicsit közelebbről fotózva.
Az alsó kép kb. 2 hét száradás után készült, ilyen lett...
 |
| 2 hét múlva ilyen lett a színe... |
Ismét elkészítettem a vanília illatú szappant! A színezés nem nagyon lehetséges, mert az illatolajtól besötétedik az idő múlásával...Ezért gondoltam, hogy használok hozzá élénk színű díszítő elemeket.
Ebben a szappanban a folyadék nagyrészét kecsketejjel pótoltam! Ez már önmagában is igen jó ápoló tulajdonságokkal rendelkezik. Ami a "hatást" tovább fokozza, az a sok shea vaj, ami még került az olíva olaj és kókusz zsír mellé. Jelentős mennyiségben kevertem hozzá szőlőmag olajat is. Ezek után mondanom sem kell, hogy igen jó ápoló tulajdonságokkal bíró szappan lett az eredmény!
Ezt a szappant már többször készítettem, mindig más és más kűlcsínnel...! Ezt szeretem ebben a "műfajban", hogy lehet a technikákkal, színekkel játszani. Alapanyagok ugyanazok, de még is más...
A frézia, igazi tavaszköszöntő virág!
Marrakesh, Marokkó egyik városa. Ebből az országból származik a mosó föld, vagy hangzatosabb nevén ghassoul agyag, amit a szappan egy részébe kevertem is. Próbáltam az arab világ színeit bemutatni itt, ebben az alkotásomban. Valójában a színek, az illat és a felhasznált agyag ad számomra egy egységes egészet ebben a készítményben. Az agyag képviseli a homoksivatag színét. Ezenkívül a natúr, a sárga, a kevés fekete, a narancs és a kék, valamint az arany, ami nálam szorosan kapcsolódik a ehhez a világhoz. A felhasznált olajok az alapolajokon -kókusz, oliva, pálma- kívül került bele még ricinus, napraforgó és avokádó is. A következőket a cosmio.hu oldalról másoltam ide: "A marokkói ghassoul (ásványföld) nagyon finom, parányi szemcsékből álló barnás színű természetes agyagföld, amelynek intenziv tisztító hatása van. tenzidmentes, a szennyeződéseket részecske formájában köti magához. Zsíros bőrre készült krémekben és bőrradirokban is felhasználható".
